XXIV. Alpokalja Kupa 2009/2010. évi szabályai

1. szabály: A Játéktér

Méretek: A játéktér minden esetben téglalap alakú. A hosszának meg kell haladnia a szé­lességét. Hossza: 40 m Szélessége: 20 m.

A játékteret határoló vonalak:
A játékteret jól látható vonalakkal kell határolni. A vonalak, ahhoz a területhez tartoznak, amit határolnak. A hosszabbik vonalakat oldalvonalnak, a rövideb­beket alapvonalnak nevezzük. Minden vonalnak 8 cm szélesnek kell lennie. A felezővonal két egyenlő részre osztja a játékteret.
Kezdőpontot a játéktér közepére kell festeni. A kezdőpont közepéből egy 3 m sugarú körívet kell húzni.

A büntetőterület:
A büntetőterületet mindkét kapuvonalra az alábbiak szerint kell felfesteni:
A kapufák külső élétől mérve, egy 6 m sugarú körívet kell húzni a játéktérre befelé, a kapufák magasságáig. Ezeket a köríveket egy 3,16 m hosszúságú, a kapuvonallal párhuzamos egyenessel kell összekötni.
Büntetőpont: Mindkét kapufától egyenlő távolságra a kapuvonaltól 6 m-re a játéktérre befelé egy jól látható jelet kell megjelölni. Ez a büntetőpont.

Szöglet pont: A játéktér – négy - az alapvonal és az oldalvonalak általi metszéspont. A szögletrúgásokat innen kell elvégezni.

Cserezóna: A cserezóna az alapvonal mögött található, a cserepadok előtt. A játékosoknak ezen belül kell a cserét elvégezni. · A cserezóna a szögletpont és a kapu közötti terület, a csarnok lelátóval megegyező oldalán.

A kapuk:  A kapukat a kapuvonal közepére kell felállítani. A kapuk két kapufából állnak és felül egy a gólvonallal párhuzamos felsőléccel van összekötve. A két Kapufa távolsága (belső éltől mérve!) 3 m, a keresztléc távolsága a gólvo­naltól 2 m. A kapukat a balesetek megelőzése érdekében jól rögzíteni kell. A kapufák és a felsőléc szélessége 8 cm. A kapuhálók, nylonból, kenderből, ju­tából, illetve az International FA. Board által időről időre engedélyezett anyagból készülhet. A hálókat ki kell feszíteni, de az erre használt eszköz, a kapust a szabad mozgás­ban nem akadályozhatja.

A játéktér felülete:
A játéktér felületének simának kell lenni. Borítása fa.
Döntvények a játékszabályhoz:
1. A sarokponttól 5 m-re mindkét a gólvonalra és az oldalvonalra merőlegesen a játéktéren kívül egy 8 cm széles vonalat meg lehet jelölni. Szögletrúgás esetén az ellenfél játékosainak minimum erre a távolságra kell a labdától tartózkodni.
2. A cserepadoknak kellő távolságra a cserezóna mögött kell lenni. A cserepad s az ott helyet foglalók, nem akadályozhatja folyamatos játékot, a  játékvezetőt(k) működését

2. Szabály: A labda

Gömb alakú, anyaga bőrből, vagy más engedélyezett anyagból készülhet · Átmérője 62 és  64 cm közé kell, hogy essen, súlya a játék kezdetekor min. 400 gr. max. 440 gr, a benne lévő nyomás 0,4-0,6 Bar.
A meghibásodott labda cseréje:
Ha a labda a mérkőzés folyamán meghibásodik, a játékot meg kell szakítani.  A játékot játékvezetői labdával kell folytatni arról a helyről, ahol a labda előzőleg alkalmatlanná vált. Ha a labda akkor válik alkalmatlanná, amikor játékon kívül van (kirúgás, szög­letrúgás, stb.), akkor a mérkőzést az új labdával ennek megfelelően kell folytatni. A mérkőzés folyamán a labdát csak a játékvezető engedélyével lehet kicserélni.
1. Döntvény:
A labda 2 m magasból történő leejtése esetén nem pattanhat fel 65 cm fölé, de nem pattanhat, kevesebb, mint 50 cm alá.

3. Szabály: A játékosok száma

A mérkőzést két csapat játssza 6-6 fővel, ezek közül 1 mindig a kapus.
A csere végrehajtása:
A mérkőzésekre cserejátékosok nevezhetők, számuk max. 9 fő lehet.
A mérkőzés folyamán a csere száma korlátlan. A lecserélt játékos ismét részt vehet a játékban. A cserét végre lehet hajtani egyaránt, ha a labda játékban, vagy játékon kívül van.
A csere a következő módon van szabályosan végrehajtva:
A lecserélendő játékosnak először el kell hagyni a játékteret, a be-cserélendő játékos csak ezután léphet be a játéktérre. · A cserejátékosok is a játékvezető hatásköre alá tartoznak, függetlenül attól, hogy a játékban részt vesznek-e, vagy sem. · A csere akkor van végrehajtva, ha a cserejátékos belép a játéktérre. Ettől kezdve a lecserélt játékos cserejátékossá válik. · Minden játékos helyet cserélhet a kapussal.

Büntető rendelkezések:
Ha a cserejátékos belép a játéktérre, mielőtt a lecserélendő játékos elhagyná a játékteret:
A játékot meg kell szakítani, a  cserejátékost 2 perces kiállítással kell figyelmeztetni. · A játékot közvetett szabadrúgással kell folytatni az ellenfél javára onnan, ahol a labda a játék megszakításának pillanatában volt. Figyelembe kell venni a 13. szabály általánosan kötelező rendelkezéseit.
Ha a cserejátékos nem a cserezónában lép be illetve a lecserélendő játékos (sérülés esetét kivéve) nem a cserezónában megy le:
A játékot meg kell szakítani, a vétkest 2 perces kiállítással kell figyelmeztetni.  A játékot közvetett szabadrúgással kell folytatni az ellenfél javára onnan, ahol a labda a játék megszakításának pillanatában volt. Figyelembe kell venni a 13. szabály általánosan kötelező rendelkezéseit.
Döntvények a szabályhoz:
1. A játék kezdetekor 3+1 főnek kell egy csapatból jelen lenni.
2. Ha a mérkőzés folyamán az egyik csapat létszáma sérülés, vagy kiállítások miatt 4 fő alá csökkenne ( a kapust is beleértve), a mérkőzést be kell szüntetni.

4. Szabály: A játékosok felszerelése

Biztonság: : A játékos nem viselhet olyan felszerelést, amely veszélyezteti saját maga, vagy az ellenfél testi épségét. Nem viselhető óra, ékszer, testékszer, kar és nyaklánc
Alapfelszerelések:
· Trikó vagy ing (mez),· nadrág
· Sportszár ( nem kötelező )
· Sípcsontvédő ( nem kötelező )
· Cipő (a cipő teremcipő lehet, amely puha bőrből készült. Stoplis cipő nem engedélyezett).
A mezeket a hát vagy mell részén  jól látható számozással kell ellátni.
A kapus:
Viselhet hosszú nadrágot is. Mezének eltérőnek kell lennie a csapattársaitól és az ellenfél játékosaitól, valamint a játékvezetőktől egyaránt. Ha egy játé-kos helyet cserél a kapussal, akkor az Ő mezének is eltérőnek kell lennie.
Büntető rendelkezések:
E szabály megsértése esetén a vétkes játékost fel kell szólítania játéktér elhagyására.
Csak akkor térhet vissza, ha áll a játék és a játékvezető ellenőrzi, hogy a szerelését rendbe hozta.

5. szabály: A játékvezető

Minden mérkőzés vezetésére játékvezetőt kell kijelölni, akinek teljes jogköre van a mérkőzéssel kapcsolatban és felel a játékszabályok betar­tásáért és betartatásáért. Jogkörének gyakorlása akkor kezdődik mikor a játék helyszínére (csarnokba) érkezik és addig tart, míg el nem hagyja azt.
Jogok és kötelezettségek:
· Érvényt szerez a játékszabályoknak.
· Eltekint a játékmegszakítástól minden olyan esetben, amikor meggyőződése, hogy ezáltal a vétlen csapatot juttatja előnyhöz.
· Jegyzeteket készít a mérkőzéssel kapcsolatban. A mérkőzésről a jelentést az előírt határidőn belül az  illetékes bizottságnak eljuttatja. Jelentést tesz minden sportszerűtlen eseményről, amelyet valamely játékos vagy csapatvezető követett el. Jelenti és jelentést készít írásban a kiállítás(oka)t, és a figyelmeztetéseket illetően. Ellátja az időmérő funkciót is ( kivétel a Vers. Biz. Határozatai szerinti eseteket!)
· Joga van a mérkőzést valamely szabálytalanság vagy nem várt esemény miatt megszakítani, vagy véglegesen beszüntetni. Fellép a sportszerűt-lenül viselkedő játékosokkal szemben, figyelmezteti, vagy súlyos szabálytalanság esetén kiállítja a vétkest.
· Elküldi a játéktérről azokat a személyeket, akik engedély nélkül léptek be.  Sérülés esetén megszakítja a játékot és eltávolíttatja a sérült játékost.
· Továbbengedi a játékot, ha véleménye szerint a játékos csak enyhén sérült meg. Eldönti, hogy a labda megfelel-e a 2. szabály előírásainak.
A játékvezető döntései a mérkőzéssel kapcsolatban végérvényesek.
Döntvények a szabályhoz:
1. Ha a játékvezető és a második játékvezető egy időben ellentétes döntést hoz, akkor az 1 játékvezető döntése az irányadó.
2. A játékvezető és a második játékvezető egyaránt jogosult egy játékost figyelmeztetni, vagy kiállítani.

6. szabály: A második játékvezető

Kötelezettségek:
Külön határozat alapján lehetőség van egy második játékvezetőt is kell jelölni. Teendőit a játéktér ellentétes oldalán végzi, ahol a játékvezető tartózkodik. A második játékvezető segít a játékvezetőnek a mérkőzés szabályos levezetésé­ben, síppal van felszerelve, teljes jogkörrel rendelkezik. Joga van a mérkőzést valamely szabálytalanság vagy nem várt esemény miatt megszakítani, vagy véglegesen beszüntetni.

7. Szabály: Az időmérő és a harmadik játékvezető

Kötelezettségek:
Külön határozat alapján egyes mérkőzésen egy időmérő és egy harmadik játékvezető is részt vehet. Tartózkodási helyük az időmérő asztalnál. Az időmérőt és a harmadik játék-vezetőt megfelelő időmérő és eredményjelző eszközökkel kell el látni.
Az időmérő:
· Gondoskodik róla, hogy a 8. szabályban rögzített játékidő legyen betartva. · Amikor a labda játékba kerül, elindítja a stopper órát.
· Ellenőrzi a kiállítások idejét.
· A játékvezetőtől eltérő, jól hallható jelzéssel, jelzi a félidők végét és az időkéréseket.
· A csapatok által elkövetett súlyos szabálytalanságot feljegyzi a jegyzőkönyve.
A harmadik játékvezető:
· A csapatok által elkövetett első öt szabálytalanságot feljegyzi a jegyzőkönyvbe.
· Jegyzetet készít a rendkívüli játékmegszakítások okairól.
· Feljegyzi a gólszerzők mezszámát.
· Feljegyzi és rögzíti a jegyzőkönyvben a figyelmeztetett és kiállított játékosok nevét, mezszámát és az időpontot.
· A mérkőzéssel kapcsolatban tájékoztatást nyújthat a csapatok részére.
A harmadik játékvezető és az időmérő illetéktelen beavatkozása esetén mentse fel őt a játékvezető a tisztségéből és gondoskodjon helyetteséről.
A játékvezetők sérülése esetén átveszi a második játékvezető szerepét.

 8. Szabály - A játék időtartama

Játékidő:
 A mérkőzés két 20 perces félidőből áll. Az időt a játékvezető vagy az időmérő méri, a 7. szabályban foglaltak szerint. A félidőket büntetőrúgás végrehajtása céljából meg kell hosszabbítani.
Szünet: A szünet időtartama max. 2 perc lehet.

9. Szabály: A játék kezdete és folytatása

Kezdet:
 A mérkőzés kezdete előtt a játékvezető egy érmét dob a levegőbe. Amelyik csapat a sorsoláson nyer, térfelet választ. A sorsoláson vesztes csapat kezdi a mérkőzést. A második félidőt az a csapat kezdi, aki az első félidőben tér­felet választhatott.
Kezdőrúgás:
A kezdőrúgás a labda játékba hozatalának egyik módja:
· A játék kezdetén.
· Gól után.
· A második félidő kezdete során.
· A hosszabbítások esetén a félidők kezdetekor és gólok után.
Kezdőrúgásból közvetlenül érhető el gól.
Kivitelezés:
· Minden játékosnak a saját térfelén kell tartózkodni.
· Az ellenfél játékosainak legalább 5 m-re a labdától kell tartózkodniuk. · A labda a játéktér közepén van, a játékvezető jelt ad a rúgás elvégzésére.
· A labda akkor kerül játékba, ha azt elrúgták és előre elmozdult.
· A kezdőrúgást végző játékos mindaddig nem érintheti még egyszer a labdát, amíg azt más játékos nem       érintette, vagy a labda játékon kívülre nem került.
Gól után a gólt kapó csapat ugyanilyen módon hozza játékba a labdát.
Büntető rendelkezések:
Ha a kezdőrúgást végző játékos még egyszer érinti a labdát, mielőtt azt más érintette volna, vagy a labda a játékteret el nem hagyta:
· A játékot az ellenfél javára megítélt közvetett szabadrúgással kell folytatni onnan, ahol a játékos másodjára érintette a labdát.
· Ha ezt a saját büntetőterületén belül teszi, akkor a szabadrúgást a hatos vonal kapuvonallal párhuzamos azon pontjáról kell elvégezni, ahol az eset a legközelebb történt.
Minden más szabálysértés esetén a kezdőrúgást meg kell ismételni.
A játékvezetői labda:
Ha a játékot egyéb, a játékszabályokban nem rögzített módon megszakítják, és nem történt egyéb szabálytalanság, akkor a játékot játékvezetői labdával kell folytatni onnan, ahol a labda a játék megszakításának pillanatában volt.
Ha a labda a játékvezetői labdaejtés folyamán elhagyja a játékteret, anélkül, hogy azt valaki megjátszaná, a labdaejtést az eredeti helyen meg kell ismételni.
Kivitelezés:
· A játékvezető derék magasságból a labdát a földre ejti. A labdaejtést ott kell
elvégezni, ahol a labda a játék megszakításának pillanatában volt.
· Ha ez a büntetőterületen belül volt, akkor a labdaejtést a hatos vonal kapuvonallal párhuzamos azon pontjáról kell elvégezni, ahol az eset a legközelebb történt.
· A labda akkor kerül játékba, ha a földre ér.
Büntető rendelkezések:
A labdaejtést meg kell ismételni:
· Valamelyik játékos érinti a labdát, mielőtt az földet érne.
· Miután a labda földet ért, elhagyja a játékteret, mielőtt azt bárki megjátszaná.

10. Szabály - A labda játékban, és játékon kívül

A labda játékon kívülre kerül, ha:
· Akár földön, akár a levegőben teljes terjedelmével elhagyja a játékteret.
· Ha a játékvezető megszakítja a játékot.
· Ha a mennyezetet érinti.
Minden más esetben a labda játékban marad, akkor is, ha:
· Kapufákról vagy a keresztlécről a játéktérre visszapattan.
· A játékvezetők egyikéről, aki a játéktéren belül tartózkodik, továbbpattan.
Döntvények a játékszabályhoz:
Ha a mérkőzés folyamán a labda a mennyezetet éri, akkor a játékot a labdát utoljára érintő csapat ellenfele hozza játékba oldalrúgással, arról a helyről, ahol a labda a mennyezet érintésekor a legközelebb volt.

Kezdőlap     |     Kiírás     |     Csapatok     |     Sorsolás     |     Tabella     |    Fórum     |     Hírek
XXIV. Alpokalja Kupa © 2005-2010 | Webmester: füłe$